| Téma: Határrevízió |
|
|
|
| LL.kedő |
|
Az Árpádsávos zászló sem a francia vagy zsidó fogalmak szerinti árja tiszta egynemzet jelképe, hanem az eleve hét törzsből, hét nemzetségből, hét nemzetből, szövetségi állammá szerveződött Árpádháziak, összetartozás jelképe. És természetesen e szövetség organikus részei voltak az utolsó bevonuláskor a Kárpát medencében itt lévő minden nemzetek, és nemzetiségek, és a később bekéreckedett, idemenekült (slovák) hordák, nemzeteségek, nemzetek.
Vagyis való igaz hogy a trikolor a nemzetállami, soviniszta jelkép (Francia, Zsidó mintára), és az Árpádsávos lobogó pedig a kárpátmedencei nemzetek összetartozásának jelképe (az őszinte, tiszta Magyar lelkület szerint). |
|
| Rendes Kis |
|
Wien-re van saját szavunk, mégsem érezzük magunkat osztráknak ...
... Esetleg az osztrákok érezhetik magukat ungarndeutschnak ... Ha bekéredzkednek a Szent Korona oltalma alá ... |
|
| huszárló |
|
|
Mi is azt mondjuk Bécs, attól az még Wien... |
|
| Rendes Kis |
|
Volt. Trianonig volt.
Trianon előtt szlovák testvéreink Uherskoban éltek és az uher nemzet részének érezték magukat. |
|
| huszárló |
|
|
Oké, nincs olyan, hogy "uher nemzet" és nem is volt soha. Az, hogy magyar, viszont jó régen van. |
|
|
| Rendes Kis |
|
Sajnos, a "magyar" szavunk kétértelmű: egyaránt jelenti a maďarski etnikumot meg a Kárpát-medencét lakó soknemzetiségű uher nemzetet.
Sajnos, a trikolór - a franciák szándékának megfelelően - a nemzetiségi ellentétek szimbólumává vált.
Részemről rendben: legyen (maradjon) a bikolor (az Árpád-sávos) az uher nemzet jelképe. |
|
| onogur |
|
"Ezért a nemzetállami jelképek (beleértve a magyar trikolórt is) használata helytelen."
A magyar trikolór NEM nemzetállami jelkép. Martinovics Ignác találta ki, ő akarta bevezettetni, de először csak 1848-ban használták, francia példára.
Az Árpád-sávos zászló viszont ősi és nemzetállami jelkép.
Más nem is lehet nemzetállami jelkép, újat kitalálni felesleges. |
|
| Rendes Kis |
|
Ebben benne van a kék szín is, de még hiányzik belőle a sárga, ami az egységet Erdéllyel is szimbolizálja.
Az egység jele: a pentakolor.
1848-ban az egy Jókai gondolta annyira komolyan az uniót, hogy ötszínű kokárdát hordott.
1988. márc. 15-én én is azt tettem. |
|
| Rendes Kis |
|
Én is ezt mondom: valóban vigyázni kell az elnevezések és jelképek használatával.
Uherskonak nem én, hanem tót testvéreink nevezik a közös hazánkat.
Ők nevezik uher királynak közös uralkodóinkat, akik kormányozták közös, soknemzetiségű nemzetünket.
Viszont: mi se nevezzük Csonka-Magyarországot Magyarországnak és az elválasztó jelképek helyett az egység jelképeit használjuk.
Uhersko = Magyarország.
Maďarsko = Csonka-Magyarország.
Ez utóbbinak a jelképe a trikolór.
Ahelyett kell olyan egyesítő jelképet találni, mint a Rákóczié vagy ez:  |
|
| huszárló |
|
|
Akinek megvan, miféle jelképei voltak. Mint a későbbi királyainknak is megvannak. Egy se nevezte magát uherskoi királynak. Tehát ne hamisíts te sem. Se a középkorban, se utána nem volt gond, ki melyik etnikum tagja, fontosabb volt a rendi és a vallási hova tartozása a Szent Korona országában. Lehetett oláh, horvát, szász vagy tót, akkor nem ez volt a legelső szempont. |
|
| Rendes Kis |
|
Miért ?
Szent István az ő királyuk is volt.
Ezt mi is így gondoljuk és ők is így gondolják. |
|
| huszárló |
|
|
Nettó marhaság és a történelem lehazudása lenne ez. |
|
| Rendes Kis |
|
Ami az Alföld és a Felvidék közé rajzolt gúnyhatárt illeti: azt nem máshova kell rajzolni, hanem meg kell szüntetni.
Ez onnan jutott eszembe, hogy honfitársaink a kassai dómba magyar trikolórokat tűzködnek.
Ez helytelen.
Nagy-Magyarország (Uhersko) NEM nemzetállam, hanem több nemzetiség által lakott állam.
Ezért a nemzetállami jelképek (beleértve a magyar trikolórt is) használata helytelen.
Vagy úgy is mondhatjuk, hogy a nemzetfogalmunkat ismét úgy ki kell tágítanunk, hogy abba a résznemzetek (nemzetiségek)
mind beleférjenek: a magyar és a szlovák egyaránt (újra, mint Trianon előtt) része legyen az - nevezzük így - uher nemzetnek.
És ehhez keresnünk kell közös jelképet, pl.:
 |
|
| onogur |
|
Nem értem...
Bereg vármegye a kevesebb mint négyezer négyzetkilométeres területével a kisebb vármegyék közé tartozik, hatalmasnak egyáltalán nem mondható.
Bereg megye alapításakor Munkács volt a székhelye és a történelem folyamán nagyobb részben Munkács, kisebb részben Beregszász volt a megyeszékhely. |
|
|
|
| onogur |
|
Nem értem, miért fáj nekik a kétnyelvűség.
Akkor persze nyüszítenének, ha mi vernénk le Horvátzsidányban a Hrvatski Židan táblákat. |
|
| huszárló |
|
Írják ki magyarul, hogy Valkóvár. Az még stimmel is.
|
|
| Rendes Kis |
|
 Húszezren tüntettek Vukováron a cirill betűs feliratok ellen
Legalább húszezren tüntettek szombaton a horvátországi Vukováron a szerb nyelvű, cirill betűs feliratok bevezetése ellen – jelentette a horvát média.
A tüntetés szervezői úgy vélik, hogy még nem érkezett el az ideje a kétnyelvűség bevezetésének Vukováron.
A szimbolikusan dél után öt perccel kezdődött demonstrációra az ország minden tájáról érkeztek szimpatizánsok. A tömeg horvát nemzeti lobogókat és egykori csapatzászlókat lengetett. A békés tüntetés végén a szervezők bejelentették, hogy áprilisban Zágráb főterén tartanak újabb tiltakozást.
A horvát kormány decemberben jelentette be, hogy a kelet-horvátországi városban és nagyjából húsz másik szlavóniai és dalmáciai településen bevezetik a kétnyelvűséget, vagyis a horvát mellett szerb nyelvű, cirill betűs feliratokat helyeznek el a közterületeken és állami hivatalokon, intézményeken.
Az intézkedés hátterében az áll, hogy a 2011-es népszámlálás szerint – amelynek eredményét 2012 decemberében tették közzé – az érintett településeken a szerb lakosság aránya meghaladja az egyharmadot. Vukováron a népszámlálás hivatalos eredménye szerint közel 28 ezer ember lakik, közülük 57 százalék vallotta magát horvátnak, 35 százalék szerbnek, 1,6 százalék ruszinnak és 1,25 százalék magyarnak.
A horvát alkotmány kétnyelvűséget ír elő azokon a településeken, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 33 százalékot. A horvát kormány ragaszkodik ahhoz, hogy 2013-ban kihelyezzék a kétnyelvű feliratokat.
... http://erdely.ma/tarsmagyarsag.php?id=134999&cim=huszezren_tuntettek_vukovaro ... |
|
| Rendes Kis |
|
 Kilyén Ilka: Marosvásárhely a türelem városa!
Egy kávéházba beszéltük meg a találkozót. A marosvásárhelyi Várban található kávézó kellemes hangulatú, nyugodt szigetnek tűnik, a kinti életet kissé ki lehet zárni. Jól választott a művésznő, ugyanis az ő ötlete volt a helyszín.
Alig ülök le, és veszem kezembe az itallapot, érkezik Kilyén Ilka, beragyogva a termet kedves mosolyával. Energikus, mégis elegáns mozdulattal nyújt kezet. A kacér kis bundasapkát az üres székbe ejti, mellé a táskát is. Barátságos a hangulat első perctől, az egész nap cipelt feszültség megszűnik bennem, finom, közvetlen modorától.
... http://erdely.ma/kultura.php?id=134710&cim=kilyen_ilka_marosvasarhely_a_turel ... |
|
|
|
|